dreamwater-

Olyan idilli úton mendegéltem!... visszamennék...
Nyárutó volt; madárdalos, zümmögős; lankás dombok közt kanyargott az út és árnyat adtak a fák, lágy szellő enyhítette a forró délutánt... beszaladtam a zabtáblába, széttárt karral nagyot szippantottam az illatokkal terhes levegőből, néztem a lustán himbáló álmos pipacsokat, és a domb mögött sötétlő, esőt ígérő, lila fellegeket. Békés volt.
Egyedül voltam.
Megfordultam és a partfalban pedig lyukakat láttam, csak úgy áradt onnan a zümmögés; aztán azt is megláttam, mitől (kitől?) ered: hatalmas darazsak kuksoltak a lyukak mélyén, mint holmi meditáló szerzetesek, merengő nyugalommal, mégis enyhén fenyegetőn néztek vissza rám.
Vagy csak én éreztem fenyegetőnek a jelenlétüket? Az is meglehet.
Mindenesetre megijedtem és felébredtem. xD

Daddy's girl

Michael és modellje Apnea

Michael Hussar - kortárs festő-illusztrátor dél Kaliforniából. Lenyűgöző. Mindig is szerettem a tudatalattit felkavaró, fantáziát megmozgató képeket. Már Dali szürrealizmusa is emiatt ragadott magával annó. Azóta kevés hasonlót tapasztaltam, bár ez a "huszár" megközelíti. :D Mert sztem akkor jó a kép, ha elgondolkodtat, ha magunkba kell néznünk, jó mélyen, egyenesen a lelkünk legmélyebb, legsötétebb bugyrába, és az ott lakozó démonainkkal ülhetünk egy asztalhoz egy kedélyes vacsorára, még ha olykor mi magunk képviseljük is a főfogást...

Ma volt az első napom a sushi bárban, - nem lesz ez rossz. Csak amikor nincs senki, akkor unalmas kicsit, de mindenképp kényelmesebb, mint a konyha. És a zárás kicsit macerás, de annyira nem vészes.
Ma karaage bentot ebédeltem, holnapra pedig a Kölyök rendelt egyet. És elvertem egy csomó pénzt teákra, mert mindet ki kell próbálni, ugye... -.-" de finomak is, bár nekem majd minden tea ízlik... szal vettem rizsest meg gránátalmásat, licsist és mangósat is. :D

Ezek meg legújabb botanikai kedvenceim:
-Fűzugoly-

Monotropastrum globosum

Monotropastrum humile - Ginryousou - ギンリョウソウ or 銀竜草　－ silver dragon grass or yureitake -ユウレイタケ - ghostly fungus.
Meglehetősen pongyolán fogalmazva mycorrhizán (- bizonyos fák gyökerével szimbiózisban élő gombák szövedéke) élősködő virág (obligát myco-heterotróf), azért nincs benne semmi klorofill - emiatt a kísérteties fehér színe. Nagyon cool, sztem, főleg a szemgolyóra hajazó verzsön. ^___^ Márcsak emiatt is el kell mennem egyszer Japánba, hogy saját szememmel láthassam és lefotózhassam! *____*

Ezeket a képeket meg csak úgy: Jizo szobrocskák



Jizo az egyik legnépszerűbb Bódhiszattva Japánban. És nekem is személyes kedvencem ^^ Aki ugyan megvilágosodott, de megtagadta a Buddhává válást és a földön maradt addig, amíg az összes létező lény el nem éri a megvilágosodást, és ő majd utolsónak lép be Amida Buddha paradicsomába.
A gyermekek védelmezője (mind az élő babáké, mind az elhalálozott vagy éppen elhajtott - ún. vízgyerekek- meg nem született magzatoké), és várandós kismamáké, tűzoltóké, vándoroké, utazóké. Nagyon édes. ^^
El is döntöttem, muszáj festenem majd egy Jizo-s képet.
Valamikor...

És az origami verzió.

csapongón...

Nahát, megérkezett az október is... sajttortával, halálistennel és hozzá málnával...
:D
- tegnap a fiúk sajttortát sütöttek megint, ma a míting után málnás tortát kaptunk, most meg épp málnás joghurtot majszolgatok...
tortából persze kértem a nagyobb szeletet! lol
A Kölyök meg Mondoconon volt, tegnap is meg ma is, és még ajándékot is kaptam!!
Íme

Ryuuk, a kedvencem! ^____^
Hát nem édes? Mármint a gyermek. -de Ryuuk is...már persze a maga haláli módján... xD- Igazán megható, amikor gondol az anyjára. :D
Amúgy meg nem igazság, h mégcsak ősz van, de én már majd' megfagyok. Nem tom mi lesz télen... :S
Angyali barátnőm legújabb kedvence pedig Kwon Sang Woo



Nem rossz... de a Csúzliban meglehetősen utálatos karaktert alakít. Mér mindig a rosszfiúk a jók??? lol
És itt van Hyde is, mint Jesus. -Nem kéne a borosta-témát erőltetnie, bár ez a kép egész jó. -

Ju-ken meg kórházban volt... Jól indult az amerikai tartózkodása. :S


Ha már pasik... e téren nálam még semmi változás. Már magam sem tudom, mit akarok, akarok-e egyáltalán valamit. Kicsit aggasztó azé'
Még a végén frigid leszek. :S

ez egy nehéz nap volt...

de nem alszok, mint egy tuskó. :)
Én álmodom. De miket?! és minek???

-dreamwater-
Kétségbeesve keresem -nem Susant- a salátát, de sehol nem találom, -.-"
aztán vendégül látom
Ju-kent


és Tatsurót. O.o Valami káposztás kajára, és csak szorongatom Ju-ken karját, bizonygatva, mennyire örülök, hogy eljöttek. *Sajna, csak ennyi az álom, de legalább Ju-ken! lol*
-nyaff-
Ezek után kialvatlanul indulok munkába, és kellően tompa is vagyok egész nap. Sok minden ingerel, de sikerül úrrá lennem indulataimon. *naja, telik a hold...*
Szerencsémre laza a nap, így unaloműzőként kitakaríthattunk a zöldség-előkészítőben is. A halas marad holnapra. Be kell vallanom, hosszú a 12 óra.
Most átértékelem az összes mesét, amit gyerekfejjel hallottam nagyapától, milyen is volt kapálni pirkadattól szürkületig... keményebb, mint hittem. És nehezebben szokom most meg én a fizikai igénybevételt, mint gondoltam. Nem vok már rugalmas.
De nem panaszkodom, boldog vagyok, hogy dolgozom. Azt hiszem, most először veszem komolyan. És talán most kezdem igazán értékelni a szabadidőmet. Azt a keveset, ami van. Talán pont ez a lecke... szenvedéseim közepette -iszonyat, mennyire fájhat az ember lába meg a háta- szembesülök a ténnyel, hogy az enyémtől sokkal sanyarúbb sorsok is vannak, és valójában, milyen nagyon szerencsés vagyok, hogy annyian állnak mellettem. *Pedig megfordult a fejemben, hogy beteget jelentek, de aztán észhez tértem. Ha most megfutamodom... soha nem lehetek elégedett magammal.* Még ha kudarcot vallok is, legalább megpróbáltam, és hoztam a maximumot. Ennyi, amit tennem kell. Remélem, elég is lesz... mert bizony szombaton egyedül leszek... :S pánikolok is.
És ezek után, este felhív a barátnőm, hogy szerelmes a tanítványába. xP
Kész vok. Milyen tanácsot adhat ilyenkor az ember? Az érzelmeinkért nem felelhetünk, de a tetteinkért igen. Csak remélni tudom, óvatos lesz.

Nem is meséltem még az új munkahelyről.
A szakács srácok elég jófejek, néhányan már házasok is, és rajonganak a gyerekeikért. Olyan örömteli hallgatni őket, amint mesélnek a lurkókról. A hangjukban szeretet. Az exet soha nem hallottam így beszélni... persze lehet, h mások igen, legalábbis remélem. *Most nem tesz sokat a Kölyökért... -.- *
A tulaj pedig nagyapára emlékeztet, olyannyira, hogy az már fáj. Most jövök rá, mennyire hiányzik néha. És arra is, mennyi mindent akartam volna még megkérdezni tőle...
A Szenszé pedig amolyan apapótlóvá lépett elő számomra. Főleg miután megkérdezte szombaton, bírni fogom-e, ha vasárnap is jövök, és hétfőn én viszem a napot egyedül. Olyan édi! ^^ Különös érzés, amikor ennyire törődnek velem - Anyucit leszámítva, persze-
A kolléganőm pedig lenyűgöző, nádszál-vékony, de nagyon erős. És mozog egész nap. Szerfelett inspiráló.
Jó kis kollektíva, jól is érzem magam ott.

2

Ez nem tom mi, nagyon fura nasi, szárított hal (dojo??) meg dió valami fura mézes-szezámos cuccban. * Wow, még a halacskák szeme is megvan!!! lol weird cucc ez a javából! lol * Elsőre érdekes, aztán egyre finomabb...

Valamilyen teakeverék, kávéillatú! Azt mondják a hatása is olyan. Majd meglátjuk. ^^

Rizs-süti, ropogós, enyhén sós és finom!!
Volt pár cukorka is , de azt rögtön megettük Macival, még mielőtt a fotózás eszembe jutott volna. Merthogy kaptam bónuszban egy kártyaolvasót is!!! Végre megint mehetek bátran fotózni!! ^o^

ajándékok

Végre végre... lol Alig két hónap késéssel, de ajándék lónak ne nézd a fogát, ugye? Jó sok mindent kaptam, akár egy előrehozott karácsony. xD


prospektusok, egy Kamakura térkép, (hátha kelleni fog még-mindegy, a képek szépek)


Totoro-origami style- a Hawaii Lantern Floating Ceremony-n, bocsi, de ezt most hogy fordítsam? Attila szokás szerint "Mécses-úsztató ceremóniá"-nak hívja , de ez olyan fura. Nem mintha a "lámpás-lebegtető szertartás" vagy a "lámpás úsztató ünepély" jobb lenne... szal nem tom... "lámpás-lebegtető ünnepély"? eh...


Wow, ennek a szép kis mappának nagyon örülök, elvileg csak a résztvevők kaptak, de valahogy kijártak egy extrát, hogy nekem is legyen!!! Ááááá, köööööösziii! <3


És eredeti tiszta víz, a szó valódi és transzcendentális értelmében is, mondhatni szent-víz, vagy szentelt víz -bár ez erőltetett egy kicsit, asszem, mindegy a lényeg, h egyenesen a Daigoji templomból! *___*



Ez az emléktárgy Ecuadorban kézzel készült a Tagua pálma terméséből, ami megszárítva az elefántcsonthoz válik hasonlóvá.

Én, a nyuszi

Neeem, egyáltalán nem jó éjjel 11-kor a zsaruknak tanúvallomást tenni... -.-

-Igen, hallottam kiabálást, meg mindenféle robajt, de ez már máskor is előfordult... Talán egy órája, kb... Nem, látni nem láttam semmit...
-Na ennyi, egy családi veszekedés eldurvult, kicsit véresre fordult. Nem késelés, "csak" verekedés. Amit ön mostanában hallott, az már csak az asszony... Óbégat még. Az eset még 9 körül történt.

Huh... Hát ez aztán. Meg a tudat, hogy valaki tragédiájába így belefásulhat a "közeg"... Vazze, ha velem történik, akkor is csak ennyivel intézik el.
Tudom, másként talán nem is lehet ezt bírni, de mégis...
És még a lelkiismeretem is furdal, hogy nem vettem komolyan a hangokat. Persze amit én hallottam, az már nem maga az esemény volt, de mégis.
Benne van ebben az is, hogy nem akarok senki magánéletében vájkálni. Mindenkinek magánügye, ha balhézik, de akkor honnan lehet tudni, mikor kell segítséget hívni? -.-"
Most kellett volna... Na meg benne van a félelem is, ki tudja, ki hogyan reagál, ha beavatkozom... Még a végén engem ver meg az is, akinek segíteni akarok... aaajh, gyáva nyuszi vok...

sorozatok, meg mindenféle függőség

Ah, sorozatfüggő lettem!!
Kedves barátnőm mutatott párat, és tessék, ez lett a vége, most meg nem nyugszom, amíg végig nem nézem őket. Kölyök meg csak röhög, mikor itt problémázok, "jaj, ne már, most miért nem jönnek már össze??", "jaaaaj, miért fog meghalni? tuti megfog...de neeeee...", " hé, mijez már? most mér nem haltak meg?? nem arról volt szó?" *<-- The legend- koreai, és jó pasikkal tele ;) és egymásba kavarodó szerelmi háromszögekkel, mag sok csatározással, meg mindig aszonják "szumida" , és sok ármánykodás is van, meg persze jó főgonosz, akit rendesen lehet utálni... szal jó. A másik meg kávéházas, és egy lányt fiúnak néznek...és... de majd később részletesen, ezt még úgyse néztem végig.*
-.-"

ilyesmik...
Szerinte nekem semmi nem jó, semmivel nem vok elégedett.
Hát megengedem, valóban erre utal a látszat. ^^ De pedig nem is..., nem vok ilyen... hm...

Ma jött haza a gólyatáborból, tele élményekkel és ami a legfontosabb, csillogó szemmel! ^____^ És izomlázzal. :) *Meg koszos ruhákkal is... höhö*
Kárörvendeni nem tok, mert én is meghúztam a nyakam, alig tudom mozgatni a fejem. Érdekes lesz így utazni. És tartoztam az ördögnek 1 úttal, mert bezárt az önkormi mire odaértem. *persze mert eljátszottam az időm, meg el is néztem a nyitvatartást, -úgy tűnik, netfüggő is vok* Na, majd holnap.

És megint rászoktam a kávéra. És nem tok aludni. Pont ezért szoktam rá, mert éjjel csak forgolódom, meg felriadok, aztán nappal meg zombi vok, totál lelassulva, muszáj volt innom egyet, persze sok tejjel- *csak most az egyszer! naná, aztán másnap megint, és megint...*.Így kezdődött, most meg megint rajta vok. -.- *és ezen csak ront az a hülye Cafe Prince v mi -.-*
És csokihiányom is van...

Ah, függőségek... nem jó ez, mind egy-egy bilincs...súlyos láncokkal.

Mért nem könnyű a hasznos és egészséges dolgokra rászokni? Miért olyan élvezetes az ami káros??? Miért? Eh...

Ááááááá

Hazatértem, és meg volt az első sokk is.
Belépve a lépcsőházba rápillantottam a faliújságra, és min akadt meg a szemem?? Az egyik lakásban ágyi poloska fertőzést lokalizáltak. Kérik a lakók fokozott figyelmét...stb., stb.
Heh?!? Mivan??

Mármint erről van most szó?? Kénytelen voltam rákeresni kicsit a neten, mert eddig csak nagyapó fogolytáboros rémmeséiból ismertem. Hallomásból! És most azt mondják, találkozhatok is vele???? Na neeeeeee!

Ilyen rohadt nagy szipókája van, az egész rovar egy óriási bökő-cső, meg egy gyomor. Huh!

Tiszta horror.
Na akkor adatok:
Cimex lectularius
Ízeltlábúak törzse (Arthropoda), Rovarok osztálya (Insecta), Félfedelesszárnyúak rendje (Hemiptera) -*Ptera- heh, na de ez egy másik történet... Pratchett természetesen... lol *- Vérszívó poloskák családja (Cimicidae),
5-7 mm, barnás színű, de vérrel teli állapotban bíborszínű árnyalattal. Éhesen lapos, mint a kullancs. Hajnal előtt jár portyázni, és mivel érzéstelenítőt és alvadásgátlót injektál be először, legtöbbször nem is érezni a csípést. Rohadék!! Hetekig bírja kaja nélkül, és vagy másfél évig elél, miközben a nőstény képes napi egy-két petét rakni. 4-5 nap alatt kikelhetnek, és a lárvák 3-8 hét alatt ki is fejlődnek. Aztán kezdhetik is a nemi életet meg a peterakást... belegondolni is szörnyű! Brr!!!

nincs életem...

mondaná a Kölyök, ha itthon lenne. lol
Tény; egész nap csak játszottam, meg filmeket néztem...- *na jó, volt egy kis házimunka is, mosás, takarítás, ilyesmi, de főzéssel nem piszmogtam. Csak magamnak? Ugyan, minek?!*
Kihasználtam az alkalmat. Többek közt a Mushi-shit néztem meg, -újra- és kit láttam?


Naná, Joe Odagiri, de most nem rá gondolok... -.-
Hanem őrá:



Na, ismerős már? :D

Így már egész biztos...

ugyanaz a fintor, mégis más...

Úgy ám!!
Nao Omori - 大森南朋 -
1972.02.19. született és 2004-ben a Yokohama Filmfesztiválon a legjobb mellékszereplő díját nyerte el. Takashi Miike hírhedt filmjéből - Koroshiya 1- ismerhetik a legtöbben. Ő volt Ichi, a pszichopata gyilkos, és elég jól hozta a figurát. Nem ő tehet róla, hogy a film mégis Tadanobu Asanohoz kötődik, aki tényleg zseniális Kakihara szerepében! De a Mushi-shiben nekem jobban tetszik. Bár ez a fiatalabb film, én mégis először ezt láttam, és nem ismertem rá az Ichi-ben, pedig nem változott semmit. Külsőre. Csak a karakter... hehe
Ez a felismerés elgondolkodtatott, mi és mennyit számít egy ember személyiségének megítélésében? Vagyis mennyire emlékszünk valakire? Mire emlékszünk: -vélt, vagy valós- belső tulajdonságaira, vagy inkább külső jellemzőkre? Vagy csak a leggyakoribb verbális vagy tettleges megnyilvánulásaira, amit kb. nevezhetünk viselkedésnek? Nehéz megválaszolni mindezt, azt hiszem, minden a személytől függ és hogy mennyire ismerjük... az megint jó kérdés, egyáltalán mennyire ismerhető meg egy másik személy?

Lem

Lemet olvastam....
Zseniális!


Csak kicsit letört, mert nem lett épp pozitív a sztori vége... Ááá, mért?
Pedig úgy drukkoltam!!
De még mindig -sőt egyre jobban- egyetértek egykori filozófia tanárommal, az egyetlen, valamire való Sci-fi író az Lem! Na jó, meg Asimov.
És megtudtam, h Bogáncs-föld az Skócia. lol
És h mit jelent a "nemo me impune lacessit" = senki nem támadhat meg büntetlenül. Jó, most elárultam műveletlenségem, de ezt speciel tényleg nem tudtam. Eddig. És milyen jó, h van internetem, mert hipp-hopp, csak pár billentyű leütése, és már ott is volt a válasz előttem! És most bejelentem, szerelmes vagyok, és halálosan függő!!!! Naná, az internetbe/től.... lol
És... nincs több mondat kezdés és-sel!!! x'D

kedd

Arconcsípett egy szúnyog az éjjel! Borzasztó. :S
Hát ezért utálom őket...
És nem hívott senki... nem kellek senkineeeek! Engem senki se szereeet. Mindenki utááál. Gollam. Gollam.
-.-


Csak a szúnyogok szeretnek.
Majd megesznek...
nyeeee~

Hiányzik a fotózás.
Ill. fotózni tok, de a képeket letölteni már nem.
Nincs kábel.
Eltűnt.
Még az ősidőkben...
Eddig volt kártyaolvasó a lapcicában.
De ő most elköltözött.
xP
Az Örök Vadászmezőkre...
:(
R.I.P.

De néha még feltámad egy egy félórácskára... ^^
*reménykedés*
igaz, már napok óta nem tette...
lehet, h ez már a VÉG???
Neeeeee!!!
*elkeseredés*
*kétségbeesés*
*düh*
*rezignált érdektelenség*
*belenyugvás*
*elfogadás*
-.-

fejmosás, döntésképtelenség - meg minden... -.-

Na jah, megkaptam a magamét. "Mérd fel mit kell tenned, járj utána, tudd és TEDD!"
Az a vicc, hogy nem is régóta ismer, de mintha a vesémbe látna. :P Mééééér?

Tök vaknak érzem magam, jó ideje most először nem igazán veszem az adást, és ez megijeszt. Pl. nem emlékszem az álmaimra. Ez tűrhetetlen. Megszoktam, hogy emlékszem rájuk, és segítséget kapok belőlük krízishelyzeteimben. Most meg még a saját tudatalattim is cserben hagy!!! Ne máááááá!

A meditáció is csak döcög... :(

De az az igazság, tényleg nem tudom, merre kéne továbblépnem. Az rendben, h munka kell, na de kéne vmi papír is, és pont ez az. Hogy milyen? Fogalmam sincs. Kétféle irány is érdekel, de nincs sok közös bennük. A segítség meg amit kaptam kb annyi, h jelentkezz mindkét helyre, és amit elfogadnak, oda... -.- eh, ez a kivárós politika... De ha mindkét helyre felvesznek? Akkor ugyanott tartok, csak még rövidebb idő alatt kell dönteni.
Nem jó ez így...

Elmentem két okmányirodába is, egyikben szünetelnek, másik meg a Lurdy-házban megszűnt...
lol, merh a személyim is lejárt...

Plussz megfájdult megint a fülem... nyáron... kánikulában...
-.-
feladom...


csak tudnám, mi az amit 'nem hallok'....?

Camilla

Camilla d'Errico

Szeretem a munkáit!!!

Csak hogy felvidítsam magam, íme, néhány kedvencem tőle:

Donnie

Oh, hogy utálom én a postát!!!
8-án feladott anycim is, keresztanyum is egy kis ajándékot nekem, és máig nem kaptam meg! :P
Ez már szemétség!! Pedig ha valamikor, akkor most nagyon jól jönne! Már ha idejében megérkezett volna... De így persze lőttek a meglepetésnek is, amit okozni szerettek volna... :( Csak mindenki aggódik, hogy most mi van. -.-"
Hiába próbálok megtudni valamit, azok a szemetek még a telefont se veszik fel.
Utálom a postát!!!

gumimaci

Teljesen felborult a bioritmusom. Összevissza alszom, alig eszem valamit... na mindegy, agyamra megy a hőség. Ami világrengető hír, már egy hete nem ettem csokit!! Ez nagy szó! ^^
Volt viszont gumimaci álá Haribo. De nem sok. Pedig fincsi. Nem lehet megunni. :D




És kivirágzott a bazsalikom az erkélyen. :D


Maci a balcsin, jó neki. Kicsit irigykedek. Bár nem nagyon, mert most épp emberkerülő hangulatban vok, úgysem élvezném.
Ami megdöbbentett, vagy inkább sokkolt, az az, h másik barátnőm papája is meghalt. Kicsit sok ez már... És nem tudom őt elérni, bár talán jobb is, lehet h most nem nagyon akar senkivel beszélni. A halállal szemben úgyis mind egyedül maradunk. Tök mindegy, h a saját halálunkról v egy ismerős haláláról van szó. Magányosan kell szembenéznünk vele. ez is mekkora közhely.-.-" nem vok formában

Hát ha már magány... én is itthon gubbasztok, mint beteg varjú. És a rajz se megy. Csak firkálgatok. Azért festettem egy koibito-pólót. Természetesen nem vok megelégedve, de ez van.


Legalább ez menne, akkor nem érezném tök értelmetlennek az itthon töltött időt. De ihlet se nagyon van, meg kedv se. Fáradt vok, ég a szemem az alváshiánytól, és alig kapok levegőt ebben a melegben. Bárcsak esne már az eső!! A net is borzasztóan hiányzik. Olyan gáz, h a hülye win7 miatt nincs net, merhogy nem kompatibilis vele a modem. Mellesleg a samsung is hülye, h nem ad ki frissítést. :P Bárcsak meggyógyulna a laposcica! De erre nincs semmi remény. :( Sajna.