20101010

dreamwater-

Olyan idilli úton mendegéltem!... visszamennék...
Nyárutó volt; madárdalos, zümmögős; lankás dombok közt kanyargott az út és árnyat adtak a fák, lágy szellő enyhítette a forró délutánt... beszaladtam a zabtáblába, széttárt karral nagyot szippantottam az illatokkal terhes levegőből, néztem a lustán himbáló álmos pipacsokat, és a domb mögött sötétlő, esőt ígérő, lila fellegeket. Békés volt.
Egyedül voltam.
Megfordultam és a partfalban pedig lyukakat láttam, csak úgy áradt onnan a zümmögés; aztán azt is megláttam, mitől (kitől?) ered: hatalmas darazsak kuksoltak a lyukak mélyén, mint holmi meditáló szerzetesek, merengő nyugalommal, mégis enyhén fenyegetőn néztek vissza rám.
Vagy csak én éreztem fenyegetőnek a jelenlétüket? Az is meglehet.
Mindenesetre megijedtem és felébredtem. xD

20101008









Daddy's girl

Michael és modellje Apnea

Michael Hussar - kortárs festő-illusztrátor dél Kaliforniából. Lenyűgöző. Mindig is szerettem a tudatalattit felkavaró, fantáziát megmozgató képeket. Már Dali szürrealizmusa is emiatt ragadott magával annó. Azóta kevés hasonlót tapasztaltam, bár ez a "huszár" megközelíti. :D Mert sztem akkor jó a kép, ha elgondolkodtat, ha magunkba kell néznünk, jó mélyen, egyenesen a lelkünk legmélyebb, legsötétebb bugyrába, és az ott lakozó démonainkkal ülhetünk egy asztalhoz egy kedélyes vacsorára, még ha olykor mi magunk képviseljük is a főfogást...



20101004

Ma volt az első napom a sushi bárban, - nem lesz ez rossz. Csak amikor nincs senki, akkor unalmas kicsit, de mindenképp kényelmesebb, mint a konyha. És a zárás kicsit macerás, de annyira nem vészes.
Ma karaage bentot ebédeltem, holnapra pedig a Kölyök rendelt egyet. És elvertem egy csomó pénzt teákra, mert mindet ki kell próbálni, ugye... -.-" de finomak is, bár nekem majd minden tea ízlik... szal vettem rizsest meg gránátalmásat, licsist és mangósat is. :D

Ezek meg legújabb botanikai kedvenceim:
-Fűzugoly-
Monotropastrum globosum


Monotropastrum humile - Ginryousou - ギンリョウソウ or 銀竜草 - silver dragon grass or yureitake -ユウレイタケ - ghostly fungus.
Meglehetősen pongyolán fogalmazva mycorrhizán (- bizonyos fák gyökerével szimbiózisban élő gombák szövedéke) élősködő virág (obligát myco-heterotróf), azért nincs benne semmi klorofill - emiatt a kísérteties fehér színe. Nagyon cool, sztem, főleg a szemgolyóra hajazó verzsön. ^___^ Márcsak emiatt is el kell mennem egyszer Japánba, hogy saját szememmel láthassam és lefotózhassam! *____*

Ezeket a képeket meg csak úgy: Jizo szobrocskák



Jizo az egyik legnépszerűbb Bódhiszattva Japánban. És nekem is személyes kedvencem ^^ Aki ugyan megvilágosodott, de megtagadta a Buddhává válást és a földön maradt addig, amíg az összes létező lény el nem éri a megvilágosodást, és ő majd utolsónak lép be Amida Buddha paradicsomába.
A gyermekek védelmezője (mind az élő babáké, mind az elhalálozott vagy éppen elhajtott - ún. vízgyerekek- meg nem született magzatoké), és várandós kismamáké, tűzoltóké, vándoroké, utazóké. Nagyon édes. ^^
El is döntöttem, muszáj festenem majd egy Jizo-s képet.
Valamikor...


És az origami verzió.

20101003

csapongón...


Nahát, megérkezett az október is... sajttortával, halálistennel és hozzá málnával...
:D
- tegnap a fiúk sajttortát sütöttek megint, ma a míting után málnás tortát kaptunk, most meg épp málnás joghurtot majszolgatok...
tortából persze kértem a nagyobb szeletet! lol
A Kölyök meg Mondoconon volt, tegnap is meg ma is, és még ajándékot is kaptam!!
Íme

Ryuuk, a kedvencem! ^____^
Hát nem édes? Mármint a gyermek. -de Ryuuk is...már persze a maga haláli módján... xD- Igazán megható, amikor gondol az anyjára. :D
Amúgy meg nem igazság, h mégcsak ősz van, de én már majd' megfagyok. Nem tom mi lesz télen... :S
Angyali barátnőm legújabb kedvence pedig Kwon Sang Woo



Nem rossz... de a Csúzliban meglehetősen utálatos karaktert alakít. Mér mindig a rosszfiúk a jók??? lol
És itt van Hyde is, mint Jesus. -Nem kéne a borosta-témát erőltetnie, bár ez a kép egész jó. -

Ju-ken meg kórházban volt... Jól indult az amerikai tartózkodása. :S


Ha már pasik... e téren nálam még semmi változás. Már magam sem tudom, mit akarok, akarok-e egyáltalán valamit. Kicsit aggasztó azé'
Még a végén frigid leszek. :S

20100921

ez egy nehéz nap volt...

de nem alszok, mint egy tuskó. :)
Én álmodom. De miket?! és minek???

-dreamwater-
Kétségbeesve keresem -nem Susant- a salátát, de sehol nem találom, -.-"
aztán vendégül látom
Ju-kent


és Tatsurót. O.o Valami káposztás kajára, és csak szorongatom Ju-ken karját, bizonygatva, mennyire örülök, hogy eljöttek. *Sajna, csak ennyi az álom, de legalább Ju-ken! lol*
-nyaff-
Ezek után kialvatlanul indulok munkába, és kellően tompa is vagyok egész nap. Sok minden ingerel, de sikerül úrrá lennem indulataimon. *naja, telik a hold...*
Szerencsémre laza a nap, így unaloműzőként kitakaríthattunk a zöldség-előkészítőben is. A halas marad holnapra. Be kell vallanom, hosszú a 12 óra.
Most átértékelem az összes mesét, amit gyerekfejjel hallottam nagyapától, milyen is volt kapálni pirkadattól szürkületig... keményebb, mint hittem. És nehezebben szokom most meg én a fizikai igénybevételt, mint gondoltam. Nem vok már rugalmas.
De nem panaszkodom, boldog vagyok, hogy dolgozom. Azt hiszem, most először veszem komolyan. És talán most kezdem igazán értékelni a szabadidőmet. Azt a keveset, ami van. Talán pont ez a lecke... szenvedéseim közepette -iszonyat, mennyire fájhat az ember lába meg a háta- szembesülök a ténnyel, hogy az enyémtől sokkal sanyarúbb sorsok is vannak, és valójában, milyen nagyon szerencsés vagyok, hogy annyian állnak mellettem. *Pedig megfordult a fejemben, hogy beteget jelentek, de aztán észhez tértem. Ha most megfutamodom... soha nem lehetek elégedett magammal.* Még ha kudarcot vallok is, legalább megpróbáltam, és hoztam a maximumot. Ennyi, amit tennem kell. Remélem, elég is lesz... mert bizony szombaton egyedül leszek... :S pánikolok is.
És ezek után, este felhív a barátnőm, hogy szerelmes a tanítványába. xP
Kész vok. Milyen tanácsot adhat ilyenkor az ember? Az érzelmeinkért nem felelhetünk, de a tetteinkért igen. Csak remélni tudom, óvatos lesz.

Nem is meséltem még az új munkahelyről.
A szakács srácok elég jófejek, néhányan már házasok is, és rajonganak a gyerekeikért. Olyan örömteli hallgatni őket, amint mesélnek a lurkókról. A hangjukban szeretet. Az exet soha nem hallottam így beszélni... persze lehet, h mások igen, legalábbis remélem. *Most nem tesz sokat a Kölyökért... -.- *
A tulaj pedig nagyapára emlékeztet, olyannyira, hogy az már fáj. Most jövök rá, mennyire hiányzik néha. És arra is, mennyi mindent akartam volna még megkérdezni tőle...
A Szenszé pedig amolyan apapótlóvá lépett elő számomra. Főleg miután megkérdezte szombaton, bírni fogom-e, ha vasárnap is jövök, és hétfőn én viszem a napot egyedül. Olyan édi! ^^ Különös érzés, amikor ennyire törődnek velem - Anyucit leszámítva, persze-
A kolléganőm pedig lenyűgöző, nádszál-vékony, de nagyon erős. És mozog egész nap. Szerfelett inspiráló.
Jó kis kollektíva, jól is érzem magam ott.



20100913

2






Ez nem tom mi, nagyon fura nasi, szárított hal (dojo??) meg dió valami fura mézes-szezámos cuccban. * Wow, még a halacskák szeme is megvan!!! lol weird cucc ez a javából! lol * Elsőre érdekes, aztán egyre finomabb...

Valamilyen teakeverék, kávéillatú! Azt mondják a hatása is olyan. Majd meglátjuk. ^^

Rizs-süti, ropogós, enyhén sós és finom!!
Volt pár cukorka is , de azt rögtön megettük Macival, még mielőtt a fotózás eszembe jutott volna. Merthogy kaptam bónuszban egy kártyaolvasót is!!! Végre megint mehetek bátran fotózni!! ^o^

ajándékok


Végre végre... lol Alig két hónap késéssel, de ajándék lónak ne nézd a fogát, ugye? Jó sok mindent kaptam, akár egy előrehozott karácsony. xD


prospektusok, egy Kamakura térkép, (hátha kelleni fog még-mindegy, a képek szépek)


Totoro-origami style- a Hawaii Lantern Floating Ceremony-n, bocsi, de ezt most hogy fordítsam? Attila szokás szerint "Mécses-úsztató ceremóniá"-nak hívja , de ez olyan fura. Nem mintha a "lámpás-lebegtető szertartás" vagy a "lámpás úsztató ünepély" jobb lenne... szal nem tom... "lámpás-lebegtető ünnepély"? eh...


Wow, ennek a szép kis mappának nagyon örülök, elvileg csak a résztvevők kaptak, de valahogy kijártak egy extrát, hogy nekem is legyen!!! Ááááá, köööööösziii! <3


És eredeti tiszta víz, a szó valódi és transzcendentális értelmében is, mondhatni szent-víz, vagy szentelt víz -bár ez erőltetett egy kicsit, asszem, mindegy a lényeg, h egyenesen a Daigoji templomból! *___*



Ez az emléktárgy Ecuadorban kézzel készült a Tagua pálma terméséből, ami megszárítva az elefántcsonthoz válik hasonlóvá.